|
|
|
|
Sok szeretettel köszöntjük Weboldalunkon! |
|
|
|
A weboldal okleveles projekt menedzser szakértő másoddiplomás szakdolgozati prezentációm eredményeként jött létre 2007-ben, melynek célja, hogy bemutassa, népszerűsítse és elősegítse a Letenyei statisztikai kistérségben vendéglátással és szállásadással foglalkozók széles körét. Ajánlom e honlapot azoknak, akik a térségről információt szeretnének kapni, ajánlom a térségbe érkező látogatóknak és turistáknak, valamint a természetet szerető személyeknek. A honlap használata egyszerű, a felső menükre kattintva információkat kaphat a térségről. A jobb oldalon elhelyezkedő településnevekre kattintva eljuthat a település hivatalos honlapjára. E rövid bevezető után kérem tekintsék meg az alábbiakban a térségről íródott rövid összefoglaló írásomat. Az oldalon kellemes időtöltést és böngészést kívánok: a Szerző. |
|
A Letenyei statiksztikai kistérség (továbbiakban: térség, kistérség) a Nyugat-Dunántúli Régió déli peremén, Zala megyében helyezkedik el, közvetlenül Horvátország és Szlovénia szomszédságában. A térséget jelenleg 27 település alkotja, köztük a körzetközponti szerepet Letenye városa tölti be. A térségben más város nem található. A kistérség 404,12 km2 kiterjedésű, ezzel Zala megyében a második legkisebb területű a Zalaszentgrói Statisztikai Kistérség után. Lakosságszáma 2007. januári állapot szerint 17792 fő. |
|
|
A településszerkezet szempontjából a térség aprófalvas jellegű. A jelleg miatt a települések önmagunkban is csodálatos tájképet mutatnak a térségbe érkező látogatók, turisták számára. |
|
A Letenyei statisztikai kistérség Zala megye leginkább nemzetiségi jellegű térsége. Tótszentmárton, Tótszerdahely, Molnári és Semjénháza mind a muramenti horvátok települései, de horvát diaszpóra a szomszédos településeken mind megtalálható. A 2001. évi népszámlálás adatai alapján a kistérség összlakosságának mintegy 13,4 %-a horvát nemzetiségű. Szórványban német nemzetiségüek is élnek a kistérségben, központjuk Letenye városa. |
|
|
|
TÁJFÖLDRAJZI BEHATÁROLÁS ÉS JELLEMZŐK |
|
|
|
Mivel a kistérség társadalmi, gazdasági dimenziók mentén szerveződött, ezért határai mind mesterségesek, kivéve délen, ahol azt a Mura folyó alkotja. A két terület egymástól jól elkülöníthető egységre bontható természetföldrajzi megközelítésből. Az egyik a Mura folyónak és mellékvizeinek (Kerka, Principális) síksága, a másik pedig a tőle északra elhelyezkedő középidei Zalai-dombság. Geomorfológiai szempontból sem egyveretű a táj. Döntő része a Letenyei dombsághoz tartozik. |
|
Északi pereme pedig már a Dél-Göcseji domság (Várfölde, Bánokszentgyörgy, Szentliszló, részben Lasztonya és Pusztamagyaród). A Kelet-Zalai domsághoz tartozik a Söjtöri-hát része (Bucsuta, részben Pusztamagyaród is). |
|
A TÉRSÉG ÉGHAJLATI JELLEMZŐI |
|
Az éghajlat jellegzetességeire az Atlanti-óceánhoz és az Adriához való relatív közelség van a legnagyobb hatással. A kontinentalitás mértéke mérsékelt, azaz a hőmérséklet évi járása általánosságban nem mutat nagy szélsőségeket még hazai viszonylatban sem. A klíma mérsékelten meleg, nedves, enyhe telű kontinentális. |
|
NÖVÉNY- ÉS ÁLLATVILÁG |
|
A térség növényföldrajzilag a Saladinese (zalai) és a Petovicum (göcseji) flórajárásba tartozik. Legnagyobb értékét a hatalmas kiterjedésű bükkösök jelentik, de emellett megtalálhatók a gyertyános-tölgyesek, a völgyekben az éger-ligeterdők, valamint a Mura és a Kerka mentén pedig az ártéri galériaerdők. Ez a táj erdősültségekben messze az országos átlag felett van. Állatföldrajzilag a vidék egésze a Praeillyricum faunajáráshoz tartozik. A kistérség erdei messze földön híresek nagyvadjaikról. |
|
A kis gerinces állatok közül jellegzetes a róka, a menyét, a hermelin, a borz és a vizek mentén pedig a vidra. Az élőhelyek változatossága miatt gazdag a vidék madárvilága és az alsóbb rendű állatok közül is számos védett fokozottan védett fajjal találkozhatunk. |
|
A legértékesebb természeti területeket az Európai Unió és a hazai kormányzati szervek is védeni rendelik. Az európai ökológiai hálózat elemeihez tartozó NATURA 2000 területeket a kistérségben is megtalálhatjuk. A komplex ökológiai hálózatnak megvan az országos és a megyei szintje is. Az országos ökológiai hálózathoz a megye mintegy 36 %-a tartozik. A Letenyei Statisztikai Kistérségből ebben kisebb-nagyobb mértékben valamennyi település érintett. |
|
|
|
IDEGENFORGALOM |
|
|
|
Az idegenforgalom a tercier szektorhoz tartozik a térségre vonatkozóan. A térség idegenforgalma kis voumenű, inkább a lokális attrakció a jellemző, mintsem a kistérségi desztináció. Kifejezetten nagy perspektívái vannak a vonzó természeti környezetre épülő turisztikai ágazatoknak, mint például az aktív turizmusnak, a természetközeli turizmusnak, a kerékpáros turizmusnak, a bor- és gasztronómiai turizmusnak. Jók a lehetőségek a gyógy- és termálturizmus terén is. |
|
A térség turizmus szálláshelystruktúrájában a legnagyobb népszerűségnek egy háromcsillagos szálloda örvend, ezt a panziók, apartmanházak és a turistaszállók követik. Kempingek és üdülőházak tekintetében a térség kiemelkedő. Jelen van a térségben a falusi turizmus is, melyhez kettő, három, illetve négy napraforgós vendégházak, apartmanházak tartoznak. |
|
Reméljük, e rövid bevezetővel sikerült pozitív, átfogó képet adni térségünkről és meghozni vele a térség iránti kíváncsiágot, érdeklődést. Kérem, tekintse meg a weboldal többi menüpontját is és látogasson el térségünkbe! |
|
HORGÁSZHELYEK A TÉRSÉGBEN |
|
A Letenyei statisztikai kistérség horgászhelyeit és tavait látja az alábbiakban felsorolás jelleggel, település szinten lebontva. |
|
|
A képek forrása: www.nydregio.hu |
|
|
|
|